Karcsú, kecses, mint halvány porcelánok,
A szeme mandula és ajka csók,
Csak Keleten teremnek ily virágok,
Ily különösek és ily bóditók.
Ott ül piros és sárgás kimonóban
Oly némán, mint egy nagy, beteg madár.
A kertben halk szél a cseresznyefákat
Hintázza lágyan s száll az este már.
(Juhász Gyula)
1 megjegyzés:
A lefelé hajló szárnyak nagyon jók, nem szokásos a lepkeképeken egyáltalán (már amennyit én láttam). És szerintem nem bemozdult.
Megjegyzés küldése