Amikor úgy 8-9 éves lehettem és már minden könyvet kiolvastam a saját könyvespolcomról bevoultam a szüleim hálószobájába és tétován nézegetni kezdtem az ágy fejénél végighúzódó könyvespolc könyveit. Anyukám megérezhette mi jár a fejemben, mert azt mondta, ezeket a könyveket még nem érteném, bár néhány év múlva biztos tetszeni fog nekem a Monte Christo grófja. Egy tengerészről szól akit ártatlanul börtönbe zárnak, ahol megismerkedik egy másik rabbal akitől sokat tanul és aki megosztja vele egy 16 században elrejtett kincs titkát.. Pár év múlva egy menetrendszerinti hosszanotthonfekvős mandulagyulladás alkalmával újra megláttam azt a könyvet és belevágtam. Nem tudom hányszor olvastam el akkor. Képes voltam napokig semmi mást nem csinálni.. Utoljára több mint 20 éve volt a kezemben és tegnap megint megláttam a polcon. Kicsit még sárgábbak lettek a lapok, de az illatuk és a hatás ugyanaz :)
Reggel fél ötig olvastam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése